11 szimbólum a vörsi temetőkapun, amit nem vettél észre

Vörsön, a Kis-Balaton szívében, a község határában a temetőben található egy különleges kapu, vagy eredeti nevén „A mennyek kapuja”. A felújítása 2000-ben történt meg. Akkor a korábbi években elhanyagolt állapotú kétszárnyú festett, kovácsoltvas utánzatú, teljesen átrozsdásodott kerítéskapura egy teljes felújítás már rászolgált. A kapun 9 helyen pótolni kellett az eredeti állapotnak megfelelő szimbólumokat, a beton pilléroszlopok eltörtek, a ’Krisztus a kereszten’ szobor elrepedt, egy része már hiányos volt és restaurálást igényelt…

Nagy örömmel fogtam bele ennek a blogcikknek az elkészítésébe. Mint sokan tudjátok, Vörs, a Kis-Balaton fővárosa, mint szülőfalum egyébként is közel áll a szívemhez, és meglepően nagy múltja bemutatást érdemel. A korábbi cikkemben bemutattam már, hogy Vörs miért volt a bödönhajókészítés központja. A mostani téma pedig a vörsi temetőkapu lesz. A vörsi temetőkapu méltó bejárata a szenteknek, többek között Gulyás Józsefnek ad otthon, Vörs egyik nevezeten egykori lakójának, Magyaroszág első természetvédelmi őrének. Láttad már a Nemzeti Parkok szimbólumát, a kócsagot? Neki köszönhető, hogy vannak Magyarországon, mert megmentette őket a kihalástól. Erről a nagy kócsag megmentése és Gulyás József kócsagőr története cikkemben írtam. Most térjünk vissza a vörsi temetőkapura.

A Vörsi Temetőkapu felújítása

A kivitelezés költsége 512 750 Ft volt (2021. évi áron), amely teljes költségét Vörs számára az édesapám, id. Farkas Dezső fizette. Ezúton sok ember nevében meg szeretném köszönni neki, hogy támogatta ezzel az összeggel a vörsi Temetőt és Vörs községét.

A gyönyörűszép kapu eredményét a képen láthatjátok. A Mennyek kapuja tartalmaz több szimbólumot.

1. Horgony /A kapu jobb felső sarka/
2. Ómega /A kapu jobb alsó sarka/
3. Hárfa /Bal felső sarok/
4. Olajág /Jobb közép/
5. Kígyó /Bal alsó sarok/
6. Körkereszt /Közép jobb alsó/
7. Krisztogram /Közép jobb felső/
8. Nap /Közép bal felső/
9. Búzakalász /Bal közép/
10. Háromszög /Közép bal alsó/
11. Víz, hullám /Alsó rész/

De mit is jelentenek ezek?

1. Horgony /A kapu jobb felső sarka/

A horgonyt az ókereszténységben a kereszt formája miatt a megváltás szimbólumának tartották. Szent Pál az Isten ígéretében vetett reményt a lélek szilárd horgonyának nevezte el, amely az Isten országában, Krisztushoz vezet.

A horgony a keresztény hit állhatatosságának és a feltámadás reményének a jelképéve vált.

2. Ómega /A kapu jobb alsó sarka/

A klasszikus (jonikus) görög ábécé utolsó betűje, amely a vég szimbóluma. Sokszor együtt kezelik az Alfa és Ómega, azaz az első és utolsó betűvel, amely a kezdet és a vég , valamint a teljesség szimbólumát testesíti meg.

Hasonló betűszimbolikával él a hellenizmus és a rabbinista irodalom is, ahol Alef héber ábécé első betűje, a Táv az utolsó betűje.

Héberül Jézus azt mondta, hogy „Én vagy Alef és Táv”, ahol ha az két kiemelt szót egymás mellé írjuk, azt jelenti „Jel”, vagyis Jézus azt mondta, hogy „Én vagyok a Jel”. (Máté 24:30) – „És akkor feltetszik az emberi Fiának jele az égen”. Aki majd eljön „az ég felhőiben” és „siratja őt e földnek minden nemzetsége”

További érdekesség, hogy A héber emet (אמת) szó (= igazság), egyike Isten neveinek a judaizmusban, amely tartalmazza a héber ábécé első, középső és utolsó betűjét.

3. Hárfa /Bal felső sarok/

A hárfa a lelki béke szimbóluma. A hangszert az angyalok legkedveltebb eszközének tartják. A rajta játszott zene nyugalommal tölt el, különleges energiája pedig gyógyító hatású. Azt sugallja, hogy nyugalmas, kiegyensúlyozott és boldog időszak következik.

Ha hárfával álmodsz éjjel, akkor az angyalok azt súgják számodra, hogy mindennek megvan a saját rendje és ideje. Bízz az égiekben, mert tudják, hogy pontosan mikor és mire van szükséged.

4. Olajág

A béke szimbólumát testesíti meg. Görögországban olajágat vagy az engedékenység gesztusaként, vagy a béke üzeneteként adtak vendégeknek és barátoknak (a kialakult szokás miatt gyakran célzás nélkül is a későbbiekben).

Eredete az ókori görög kultúrában kereshető, ahol a béke és a jólét szimbóluma volt. Jelenleg számos nyugati ország is ezt a jelentést köti hozzá. A Bibliában a jól ismert Noé bárkája történetében a galamb egy olajágat hozott a csőrében, amely az Özönvíz végét jelentette, a megbékélést sugallta.

De az olajág az olimpiai játékokon is kiemelkedő szerepet játszik, mert a győzelem szimbólumát jelentette. A korai játékok éveiben olajágból készült koszorút és olivaolajjal töltött korsót ajándékoztak a győztesek számára.

A kereszténység életében is jelentős szerepet kapott az olajfa, mint az áldozás szimbóluma. Jézus az utolsó éjszakáján az Olajfák hegyén imádkozott. Ezenfelül a szeretet szimbólumaként is emlegetik, amiért Jézus olajfából készült kereszten adta át életét a mennyei világnak.

5. Kígyó /Bal alsó sarok/

A termékenység, a női teremtőerő, a családi tűzhely szimbóluma, ugyanakkor kapcsolatba hozható a vízzel és az esővel is.

A kígyó alakja a zsidó-keresztény hagyományban is összetett jelkép. Az édenkertben a Tudás-fájára tekeredve kísértő gonoszt képvisel, Mózes történetében viszont a bot kígyóvá változik, Isten jelenlétét bizonyítva bír pozitív tartalommal.

6. Körkereszt

Az egyik legősibb jel, amely a körforgás szimbóluma, az újrakezdést, a megújulást jelképezi. A teremtett világ felépítését és működését jelenti. A kör maga a Teremtett világ, amelynek mértéke állandó változáson megy keresztül. A kör mindig lehet nagyobb, amely arra utal, hogy a Teremtés folyamatának nincsen vége. A kör közepéből húzott félegyenes végtelen hosszúságú lehet, vagyis az ebből húzott kör a Végtelenséget magában tudja foglalni.

A körkereszt azt sugallja számunkra, hogy a Teremtés lehetőségei végtelenek, és nem maga a Teremtés állapota az.

7. Krisztogram

A Krisztust jelképező szimbólum a görög X (khi) és P (rho) betük ligatúrája, melyek Krisztus görög nevének, a ΧΡ(ιστος)-nak (Khrisztosz) az első két betűje; ezért nevezzük Krisztus monogramnak vagy krisztogramnak (még rövidebben kriszmonnak).

Ez a motívum eredetileg a görög irodalomban használt szimbólumjel volt, amelynek jelentése a khrésztón (χρηστὸν) szó rövidítéseként: ’hasznos’, ’segítséget nyújtó’, azaz idézésre méltó szakasz jelölése. Ebben az értelemben a bölcs gondolatok kölcsönzésére utaló jel is lehetett, de pénzeken, hadijelvényeken is előfordult. A diadalkoszorúba foglalt krisztogram a mártírok dicsőségét és a feltámadást jelképezte.

A krisztogram szimbolikájának másik jelentősége az, hogy a körbe rajzolt görög betűk mintegy sugárszerűen áradnak kifelé, és ezzel egy hagyományos, kereszténységet megelőző napszimbólumot (napkereket) formáznak.

8. Nap

Az vörsi temetőkapun a nap az élet forrását szimbólizálja. A Nap a Naprendszer központja, a Földhöz legközelebb eső csillag. A fény és a melegség égiteste, amely emelett az igazság szimbóluma is egyben. A látszólagos föld körüli útja miatt az élet, a halál és az újjászületés jelképévé avatták az ókorban. Számos Istenséget neveztek el róla.

9. Búzakalász

A kenyér szimbóluma. Egyben az élet és termékenység szimbóluma is. Ezt kérjük az Atyánkhoz forduló imánkban – ami a test táplálására való kenyér, a Lélek vagy a jámborság kenyere is a Szellemben éhezők számára.

10. Háromszög

A test, az elme és a lélek kombinált erejével áll összefüggésben. Az alapvető erők egyensúlyát jelképezi: anya- apa-gyerek, múlt-jelen-jövő, születés-felnőttkor-halál, test-lélek-elme. Az ősi hit szerint a háromszög egy férfi nap szimbólum, mely a tüzet az istenséget az életet, az elmét, a harmóniát és a gazdagságot jelképezi.

A kereszténységben és a zsidó hitben a háromszöget gyakran isten és a szenthármasság jeleként értelmezik.

11. Víz, hullám

Az élet lüktetését, ritmikus változását szimbolizálja. A keresztség szentsége. A keresztség a kereszténységben gyakorolt szertartás, mely általában víz általi rituális megtisztulást jelent. Ez a rituálé többnyire azt is jelenti, hogy aki a keresztséget felveszi, a “mennyei család” tagjává válik. Sok egyházban a szentségek egyike.

A vízhez számos szimbolikus jelentés kapcsolódik. A víz állandó körforgása a természet rendjének, az örök visszatérésnek szimbóluma. A tiszta forrás a makulátlanság, a tiszta, hiteles eredet, aminek a megtalálásához szembe kell fordulni az árral.

A víz a kitartás mintaképe is, amit már a régi rómaiak is felismertek: “Gutta cavat lapidem non vi, sed saepe cadendo”, azaz a csepp kivájja a követ, nem erővel, hanem gyakori esésével. Vagy ahogy Lao-ce mondja: “A víz a leglágyabb, mégis kivájja a követ.”

A mennyek kapuja, a szimbólumok kapuja

Mint fentebb láthatjátok, a vörsi temetőkapun található 11 szimbólum megannyi jelentést hordoz magában, és üzenetei elgondolkodtatnak és tudatalatt is jó hatással vannak az emberre. Érdemes az embernek megbecsülni az ilyen és ehhez hasonló egyedi műveket, mert észre sem vesszük ezeket az páratlan dolgokat, pedig részesei a mindennapjainknak.

A temető helyet ad Gulyás Józsefnek, Magyarország első kócsagőrének

A temető egyben helyet ad Gulyás József kócsagőr Síremlékének, hogy megemlékezzen Magyarország első természetvédelmi őréről. A Síremléket 2021-ben adták át.

“Sírnál vagyunk, de bölcső ez a hely. A haza természetvédelem bölcsője.” – ezzel a mottóval nyitotta meg a síremlék átadási ceremóniáját Puskás Zoltán, a Balatonfelvidéki Nemzeti Park igazgatója. A megtekintésre érdemes dombórművet Dienes Attila Munkácsy-díjas szobrászművész készítette.

Összefoglalás

Öröm volt számomra elkészíteni a vörsi temetőkapuról szóló blogcikket, bemutatva különleges szimbólumait, és annak jelentőségeit. Méltó bejárata a kicsiny, mégis nagy múlttal rendelkező Vörs községnek, a Kis-Balaton fővárosának. A korábbi cikkemben bemutattam már, hogy Vörs miért volt a bödönhajókészítés központja. A következő cikkemben bemutattam Gulyás József történetét, támaszkodva a Kis-Balatoni Krónika könyvre, amely Gulyás József ükunokájának, Vass Krisztián írónak a munkája.