A vörsi betlehem nagy múltra tekint vissza. Az 1948 óta megépített különleges építményt több tízezer ember tekinti meg az adventi időszak folyamán. A vörsiek méltón büszkék rá, az idelátogatók pedig egy meghitt napot tölthetnek a csendes kis zsákfaluban megcsodálva az isteni munkát. Ebben a cikkben részletesen bemutatom a vörsi betlehem történetét korabeli képekkel és interjúkkal színesítve. Olvassátok szeretettel!
A Vörsi Betlehem születése – Történetelmi előzmények
Mielőtt belekezdünk a Vörsi Betlehem történetébe, egy gyors betekintés arról, hogy hol van Vörs és mi is pontosan a betlehem.
Hol van Vörs?
Vörs község Somogy vármegyében, Marcali járásban található. Hivatalosan, levédetve „a Kis-Balaton fővárosa” címet viseli. Vörs Somogy megye északnyugati csücskében, Keszthelytől és Hévíztől 12-17 km, Zalakarostól 20 kilométerre található. A község zsáktelepülés. Vonattal a Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonalon érhető el, közvetlenül a balatonszentgyörgyi megálló mellett.
Mitől híres Vörs?
Vörsön található Európa legnagyobb templomban épített beltéri betleheme, amely a karácsonyi ünnepek idején több tízezer látogatót vonz a településre. A Szent Márton Európai Kulturális Útvonalat az Európai Tanács 2005-ben kiemelkedő jelentőségű európai kulturális úttá nyilvánította. Vörs az ennek nyomán kialakított Via Sancti Martini hálózat egyik állomása. Vörsön nyílt meg Magyarország első vidéki tűzoltó múzeuma. A bödönhajó készítés központjaként innen látták el a Balatont és a Kis-Balatont a halászat eszközével. Gulyás József, Magyarország első nemzeti parki őre innen végezte munkáját, megmentve a kócsagokat a kihalástól.
Hol van az „igazi” Betlehem?
Betlehem város Palesztinában, Ciszjordániában, Jeruzsálemtől kb. 10 km-re délre található. Betlehem a Biblia alapján Jézus szülővárosa. A bibliai hagyomány szerint itt született meg Dávid nemzetségéből Jézus Krisztus. Születésének dátumát a 6. században határozták meg, és ez lett a nyugati időszámítás alapja. A dátum kiszámítása azonban később pontatlannak bizonyult: Jézus legalább négy, legfeljebb nyolc évvel a meghatározott időpontot megelőzően született.
Jézus születésének emlékhelye
Palesztinában, Betlehem városában egy 14 ágú ezüst csillag jelzi Jézus születési helyét. A halványan pislogó mécsesek szinte körülölelik azt a pontos helyet, ahol az Istengyermek világra jött.
A jászolban fekszik a betlehemi Jézuskának hű másolata. Ez a szobor kegytárgy, mert Jeruzsálemben a Szentsírhoz érintették. Betlehemben pedig az ottani világhírű Jézuska szoborhoz. A jászollal szemben áll a Három Király oltára megidézve a képet, ahogy imádták Jézuskát alázattal, és aranyat, tömjént és mirhát adtak Neki ajándékul, hódolatuk jeléül.
Mi a betlehem állítás története?
Szent Ferenc atyánkhoz kötődik a betlehemállítás szokása. A történet Greccio városában kezdődik, miszerint Szent Ferenc nagyon szeretett egy János nevű jó hírű, de még jobb életű embert.
Így szólt hozzá: „Ha azt akarod, hogy az Úr közelgő ünnepét Greccióban üljük meg, úgy siess és szorgalmasan tégy meg mindent, amit mondok neked! Meg akarom ugyanis eleveníteni a betlehemi kisded emlékezetét, és tulajdon testi szemeimmel akarom szemlélni gyermeki korlátoltságának kényelmetlenségeit, látni akarom, hogyan helyeztetett a jászolba és hogyan feküdt az ökör, és a szamár előtt a szénán.”
Hamarosan elérkezett az öröm napja. Megérkeztek az odahívott vendégek, a környék lakói, megjött Isten szentje is. Szent Ferenc atya mindent készen talált, ahogy kérte és örvendezett. Készen állt a jászol, ott volt a széna, odavezették az ökröt és a szamarat.
Grecció városa a történet szerint mintegy új betlehemmé alakult át. Szent Ferenc magára öltötte szerpapi ruháját, misézni kezdett a jászol felett.
A kisded Jézus sokak szívében egészen feledésbe merült, ellenben Isten kegyelméből szolgájának, Szent Ferencnek segítségével megint életre támadt, és kitörölhetetlenül mélyen belevésődött az emberek emlékezetébe. A történet szerint innentől elterjedt a betlehem más városban való életre keltése és a kis jézus születésének megemlékezése.
A különleges Vörsi Betlehem
A híres vörsi betlehem a falu egyetlen templomában, a Szent-Márton templomban található.
Szent Márton Templom
Szent Márton tiszteletére szentelt, ma műemléki védelem alatt álló római katolikus templom 1820-ban épült késő barokk stílusban, nevezetes barokk stílusú tornyát 1845-ben kapta. Mai formáját 1906-ban nyerte el. Főoltárának közepén Szent Márton könyvet és fehér ludat tartó szobra áll. A kereszthajóban az Amiens-i jelenetet ábrázoló modern üvegablak van. A templom előtti Szentháromság-szobor talpazatán Szent Domonkos, Szent Vendel és a kezét áldásra emelő Szent Márton püspök szobra látható.
Vörsi Betlehem története
Magyarország legnagyobb templomban felállított betleheme Vörsön található. A Vörsi Betlehem a bal oldalon található Jézus szíve oltár helyén épül évről évre. Története közel 80 évre nyúlik vissza.
Interjúrészlet Futó Józseffel
Farkas Dezső: Mikor építették meg az első betlehemet?
Futó József: Valamikor 1945 és ’48 között. Hogy mikor épült először, senki nem tudja pontosan. A nagynéném a mai napig emlegeti, hogy a pici betlehem valóban létezett. Azonban kép nincs róla, és az a korosztály már sajnos nincs köztünk, aki emlékezne a pici betlehem építésének pontos idejére. Viszont arra a nagynéném biztosan emlékszik, hogy ’48 előtt már létezett.
Farkas Dezső: 1948-tól számítjuk a Vörsi Betlehem első megépítését. Miért erre a dátumra lett akkor rakva?
Futó József: Németh Jenő lelkipásztor szolgált akkor Vörsön. Ő engedélyezte 1948-ban az oltár lebontását, akkor készült el egy nagyobb betlehem. Erről van bizonyíték, azért erre a dátumra tehető. De az oltár felső részét akkor se bontották le.
Vidák Tünde – A „vörsi csoda”: a betlehem közösségformáló ereje
Vidák Tünde, jelenleg a Marcali Múzeum igazgatója a disszertációjában mutatta be a Vörsi Betlehem történetét. Az anyagában részletezi, hogy Futó Tibor helybeli születésű, akkoriban a huszas éveiben járó kertészben fogalmazódott meg a gondolat, hogy egy sokkal szebb „díszlet” készüljön karácsonyra. Először egy jászol volt elhelyezve, benne a kis Jézus-szoborral a templom szentélyében. A Jézus szíve oltárra volt rakva, de sehogy sem fért el. Ezért 1947 karácsonyán meghosszabbították a Jézus szíve oltár lapját kb. másfél méterrel, és ezen helyezték el a vörsi betlehem figuráit. Futó Tibor így emlékszik vissza:
Futó Tibor: Legelsőbe ’47 karácsonykor az oltár elejét meghosszabbítottuk valamennyire, egy olyan másfél méterrel. Kiegészítve mohával, meg egyéb dolgokkal, de maga az oltár megvolt. És akkor töprengtünk az akkori plébánossal, Németh Jenővel, hogy hát ez nem jó sehogy se! … És akkor a másik karácsonykor, ’48 karácsonykor, akkor aztán fölvetettem én előre má’, mi lenne, hogyha levennénk az oltárnak a felső részét. Mer ugye az oltár szétszedhető volt. Először nem akarták, a végén aztán, hát, rájöttünk, hogy mégis csak szét kell szedni”
A Vörsi Betlehem „időszámítását” 1948-tól számoljuk, amikor a Futó Tibor építette Vörsi Betlehemet első mérföldköveként az oltár felső része le lett bontva, kialakítva egy nagyobb méretű betlehemi életképet. A következő években egyre bővült, és elérte a 10 négyzetméteres nagyságot.
Futó Tibor: 1950-be, ’51-be akkor aztán már kibővűlt teljesen a betlehem. Csináltattam hozzá – a deszka drága volt, nem nagyon lehetett hozzáférni – nádpadlókat, és akkor az oltár előtti rész az ki lett tódva körülbelül tíz négyzetméternyi nádpadlóval. És a háttér pedig fölmagasítva teljesen. Akkor készült, gondolom most is használják azokat a csöveket, amire a háttér föl lett rakva. Akkor ugye volt boróka bőven; akkora borókákat vágtunk, hogy azok teljesen a párkány magasságáig fölértek. – emlékezett vissza Futó Tibor Hévízen, 2002 tavaszán Vidák Tündével való beszélgetésében.
A korai vörsi betlehem kialakítása során a környéken fellelhető növényeket, kérget, homokot, köveket használtak fel. Előfordult, hogy 40-50 féle anyag került felhasználásra egy-egy évben. Vadon élő fajokat és kertészetekből (pl. a Festetics kastély kertészetéből) szereztek be alkalmasnak tűnő növényeket.
Már hetekkel korábban, október környékén elkezdte járni az erdőket, és ha különlegességet, ritkaságot látott, begyűjtötte. Már az ’50-es években 2-2,5 napot vett igénybe reggeltől estig a templomban a Betlehem elkészítése.
Mivel nőtt a terep, ezért kellett új gipszszobrokat is készíteni.
Futó Tibor: Csináltattam én aztán Kanizsán bárányokat, vagy húsz darab bárányt még, mert eredetileg nem volt annyi. Nagy lett a terep, kellett hozzá… Hát hogy ne akkora üres, koper terep legyen… Ötvenkettő, ötvenháromba készűtek ezek.
A villanyvilágítás faluba való bevezetése tette teljessé az akkori művet, mret a templomban is lehetett színes égőket elhelyezni. Így a betlehem körül a karácsony éjszakai csillagos éj „illúzióját” tudták kelteni.
Hogyan fogadták a falubeliek a vörsi betlehem kezdeményezését?
Futó Tibor visszaemlékezéséből kiderül, hogy a kezdeményezést eleinte nem fogadta egyöntetű támogatás a vörsiek részéről. Többen tiltakoztak a Jézus Szíve oltár lebontása ellen, ez váltotta ki a legnagyobb ellenérzést.
A kezdeményezés hagyománnyá válik
A betlehemépítés végső soron pozitív visszahangra talált a falu közösségé és az egyházi elöljáróság körében, így évről évre megépítésre került egyre nagyobb méretben. A betlehemépítők második generációját Miklósics József képviselte, akinek legfőbb segítője Simon István volt.
Akkoriban a környéken nagy embereknek számító keszthelyi orvosok, sőt a kommunizmusban fennálló tiltás ellenére titokban pártitkárok, jegyzők, mindig ide jártak éjféli misére. Egyesek úgy emlékeznek vissza, hogy nyílt titok volt egymás között a vörsi templomba való járás, csak egymásra néztek, kacsintottak egyet és élvezték a betlehem és a bábtáncoltatás adta esztétikai élményt.
A templom teljes feldíszítése
Futó József: A betlehem építéséhez hozzátartozik a templom díszítése is, ami több embert foglal magába. Például minden oltár mellett fenyőfa áll, körbe a templom tele van díszítéssel. Egyes években a templomban még oldalt is voltak girlandok. Az asszonykórus csinálta, Farkas mama (a cikk írójának mamája) udvarában fonták a girlandot közösen. Több ember kellett hozzá: egy fonta és négyen szolgálták ki őt. A girland sosem karácsonyra készült, hanem a vörsi búcsúra (november közepe). Párat ezekből még virággal is díszítettek. – emlékezik vissza Futó József.
Generációváltás előkészülőben
Az 1980-as évek elején az egyik helybéli tizenéves gyerek nagy érdeklődést mutatott a betlehemépítés folyamata iránt. Rendszeresen látogatta a miséket, ministrált, és az építés munkálatai olyannira foglalkoztatták, hogy szívesen ott maradt mise után is segíteni a felnőtteknek.
Futó Péter így tanulta meg az építés fázisait, és 1988-ban már 18 évesen átvette a folyamatot a harmadik generáció képviselőjeként.
Futó Péter így emlékezett vissza:
„Ez egy nagyon szép hagyomány itt Vörsön, és én nagyon szeretem csinálni. Sokan mondták, hogy ilyen megszállott embert nem ismernek, mert ki az, aki egy hétig dolgozik a templomban mindennap, ingyen és bérmentve, és megcsinálja ezt a betlehemet” – Futó Péter, aki azóta már sajnos elhunyt, még az éves szabadságát is úgy osztotta be, hogy a betlehemépítéshez szükséges idő biztosítva legyen.
„A vörsi betelhemnek az egyik különlegessége szerintem az, hogy itt összetartanak az emberek és meg tudjuk csinálni teljesen ingyen” – árulta el Vidák Tündének Futó Péter, akinek az életében a betlehemépítés központi szerepet játszott.
Itt érhető el egy gyorsított felvétel a 2011-es Vörsi Betlehem építéséről.
Váratlan haláleset
2014-ben Futó Péter váratlanul elhunyt. Az egész falu gyászolta. Abban az évben Giber Gábor (a szomszédunk) hívta össze a csapatot, hogy tanakodjanak, hogyan tovább. Gere László évek óta besegített az építkezésben, így a csapat számára magától értetődőnek tűnt, hogy ő fogja átvenni a Vörsi Betlehem építésének vezetését. Az alábbi videóban Gere Lászlót láthatjuk munkában:
Farkas Dezső: Hogyan lettél építési vezető?
Gere László: Miután elmentem nyugdíjba, 2008-ban felajánlottam egy fát az építőcsapat számára. Vittem nekik ajándékba 5 liter bort. Mondták, hogy maradjak ott és nézzem meg, hogy mit csinálnak. Pár órát voltam ott, utána a következő nap már mentem segíteni. Akkor még eggyel kisebb méretű betlehem volt. Futó Péter festette a képet, és kigondolta, hogy kellene egy baloldali rész is, bővítsük. Utána teljesen rám bízta azt a részt, hogy én csináljam.
Amikor Futó Péter meghalt, akkor azt mondták a többiek, hogy én csinálom a fő dolgokat, akkor irányítsam én az építési munkálatokat. Megvan a csapatunk, megbeszélünk mindent. Voltak a korábbi években girlandok is. Mióta sajnos Futó Józsi megbetegedett, azóta nem készül már. Próbáljuk a betlehemet bővíteni, és mindig kitalálunk valamit. Véletlenül sem szeretnénk, hogy egysíkú legyen. A legnagyobb kihívásunk a fiatalítás. De ameddig bírom, addig fogom csinálom.
Farkas Dezső: Hol születtél? Hány éves vagy?
Gere László: Vörsön születtem 1950-ban. 74 éves vagyok.
Farkas Dezső: Megosztasz egy-két érdekességet, ami eszedbe jut?
Gere László: Érdekesség, hogy a Betlehem szinte minden évben akkor készül el, amikor nekem van a születésnapom. November 29-én születtem. Egyik alkalommal 28-án este 10 órakor fejeztük be az építését. Volt egy kis pizza, így a csapattal abban maradtunk, hogy várjunk még egy pár percet, végül átléptük az éjfélt. Akkor volt a születésnapom. Édesapád átment a boltba, hozott 3 pezsgőt, és együtt elfogyasztottuk a születésnapom alkalmából. Emlékezetes este volt!
A másik érdekesség, hogy a bátyám 1948 december elején született. Az első kis betlehem akkor készült el, amikor neki volt a keresztelője.
Covid alatt sem törik meg a hagyomány
A Covid kitörése évében 2020-ban a behozott rendeletek miatt átmenetileg nem lehetett látogatni a templomokat. Így felmerült abban az évben, hogy meg legyen-e építve a Vörsi Betlehem, ha senki nem nézheti meg?
Erről kérdeztem Simon György, Vörs alpolgármesterét, aki már 10 éve a betlehem egyik szervezője, építője.
„A cél az volt, hogy ne szakadjon meg a több mint 70 éve tartó folyamat. Azért, mert olyan rendeletet hoztak, hogy senki nem látogathatta, mindenki egyetértett, hogy ettől függetlenül legyen megépítve. A balszárnya lett megépítve. Körülbelül 21 négyzetméter, a harmada az eredeti méretnek. Az is szép volt!”
Szerinted a Covid után mi a legnagyobb kihívása a Vörsi Betlehemnek?
“A fiatalok bevonása. A fiatalokat kevésbé érdekli. Talán a telefon, a digitális korszak miatt? De reméljük, hogy ugyanolyan elkötelezettek lesznek, mint mi, ha eljön az idő.”
A mai napig is ti csináljátok. Te miért csinálod?
“A hagyomány megtartása és a jó közösség építése. De ami a legjobban motivál, az az, hogy amit már generációkkal ezelőtt elkezdtek, azt vigyük tovább.”
Napjainkban
Jelenleg az alapterülete 60 négyzetméter. Van egy komoly gerendatartó szerkezet, amire deszkák és lécek kerülnek. Erre fenyőágak, amik a mohát tartják, ebből alakul ki a domboldal. Anyagszükséglete 3 köbméternyi tuja, 20 darab fenyőfa és négy köbméternyi faanyag felhasználásával készül. A templomhoz közel a betlehemépítők ültettek fenyőfákat, amely évről évre biztosítja a Betlehemhez szükséges anyagokat, így fenntarthatóvá téve a gyönyörű alkotást.
A betlehemet 10-12 napon keresztül építik, kizárólag a falubeliek kitartó és jól szervezett csapatmunkájának köszönhető. A vörsiek önkéntes alapon teszik, azért hogy hozzájáruljanak Vörs e különleges történelméhez, és ápolják a négy generáció óta tartó erőfeszítéseket, hogy évről évre több tízezer ember csodálhassa meg a Vörsi Betlehemet.
Nyilvánosság – egyre nagyobb érdeklődés
Már az 1960-as években vannak fotós és filmes emlékek arról, hogy érkeztek látogatók. Elsősorban a keszthelyi és a hévizi szállodákból jöttek vendégek autóbusszal.
De igazán az 1990-es évek második felétől lett ismertebb. Ekkor ismerte fel Vörs, hogy a különleges látványosság birtokában széleskörű ismertségre tehet szert maga a falu is.
1999-ig mint minden más templomban, karácsony szentestére készült el. 2000-től viszont felépül advent első vasárnapjára, ezt követően jóval több látogatója lett. Ekkoriban már 6-7 ezer főt is elért a látogatók száma.
Magyarország Legszebb Kültéri Betleheme
2019-ben Vörs elnyerte Magyarország legszebb kültéri betlehem díját. Abban az évben készült el a templom mellett található kültéri betlehemi építmény is. Ez egy újabb sajtóhullámot jelentett, amelyben egyre többen hivatkoztak Vörsre, hogy a „Betlehemek fővárosa”. Azóta az alkotás és a bábuk sajnos amortizálódtak, de helyi összefogásnak köszönhetően elkészült egy igazi falusi kültéri megoldás.
Adventi Vásár
A családunk magánbefektetésének hála, 2019-ben nyílt meg a Vörsi Adventi Vásár közvetlenül a templom mellett azzal a céllal, hogy meghitt hangulatot, étkezési és pihenési lehetőséget nyújtson a falut és a betlehemet megtekinteni vágyó utazoknak. Előtte nem volt lehetősége a betérő látogatóknak, hogy ételt-italt fogyasszanak (nincs kávézó, étterem), a kis faluban egyedül a helyi kocsma működött, de az is korlátozott nyitvatartással.
Az Adventi Vásárban elérhető ételek, italok itt tekinthetőek meg: Vörsi Adventi Vásár és Mise programok
A csodálatos betlehem minden évben más
A nagyobb sajtónyilvánosságnak, és az egyéb programoknak köszönhetően mára már eléri a 25-30 ezret a látogatók száma. Az betlehemi önkéntesek csapata évről-évre gondoskodik arról, hogy tematikában azonos, de elrendezésben mégis más legyen a Vörsi Betlehem. A helyi kreativitásnak hála, változatos összeállítás újra és újra meg tudja gyönyörködtetni az ide látogató vendégeket.
Összefoglalás
A vörsi betlehem több mint 75 éve teszi évről évre különlegessebbé és híresebbé a kicsiny falut. Emberek tízezrei kelnek útra, hogy megtekintsék e gyönyörű alkotást. A csodálatot kiváltó betlehem másik célja, hogy az embereket elgondolkodtassa egy pillanatra a mai közösségi média és reklámok zuhatagában, hogy ne felejtsék el, hogy karácsony időszakában Jézus a szívünkben lakozik és a szeretet az, ami összetart minket.
A betlehem látogatói el tudnak tölteni akár egy fél napot is Vörsön
Érdemes a festői kis faluban eltölteni hosszabb időt is. A faluban nemcsak Európa legnagyobb betleheme, de egy kis, családias és barátságos Adventi Vásár, Magyarország első vidéki tűzoltómúzeuma, kiállítások a Kultúrházban, Gulyás József, Magyarország első nemzeti parki alkalmazottjának sírja és története is megtalálható. A falu határán indul a Balaton-felvidéki Nemzeti Park is, így a túrázni vágyóknak is nyújt lehetőséget. A Vörsi Betlehem honlapján megtekinthető a 3 km-es Vörsi Gólya körtúraútvonal, amely a látógatokat végigkíséri Vörs nevezetességein, valamint az 5,5 km-es Kilátó túra, amely a Nemzeti Parkba területén ad aktív kikapcsolódási lehetőséget az idelátogatóknak.
